Sigmar Gabriel a német-török kormányzati viszony további romlása miatt tartott külügyminisztériumi válságtanácskozás után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Berlin eddig türelmes volt, még akkor is, amikor "német fülnek elviselhetetlen" vádakkal illették hazáját Ankarából, de "ez így nem mehet tovább".
Az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét.
A török vezetést minden korábbinál keményebben bíráló nyilatkozatában hangsúlyozta: senkinek sem lehet tanácsolni, hogy olyan országban fektesse be a pénzét, ahol "nincs jogbiztonság", ahol "teljesen ártatlan vállalatokat" a terrorizmus támogatásának gyanújába kevernek, és ahol "politikai okokból önkényes kisajátítással fenyegetnek".
Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az európai uniós tagállami fejlesztési bankok beruházási hiteleinél is "nagyon oda kell figyelni, hogy mit lehet, és mit nem".
Ez pedig "természetesen azt a kérdést is érinti, hogy miként kellene eljárni Törökország uniós előcsatlakozási támogatásának ügyében" - utalt a német külügyminiszter a 2014-2020-as költségvetési periódusra Törökországnak megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatásra.
Az uniós partnerekkel erről a kérdésről is beszélni kell a következő napokban, az pedig német részről "elképzelhetetlen", hogy az EU tárgyalást folytasson Törökországgal a vámunió kiterjesztéséről, miközben a török hatóságok ok nélkül fogva tartanak uniós állampolgárokat - mondta Sigmar Gabriel.
A tavalyi törökországi puccskísérlet óta kibontakozott fejleményekről kijelentette, hogy "vissza akarja forgatni a történelem kerekét és le akarja bontani a jogállamiság és a demokrácia alapjait", aki elbocsátja állami alkalmazottak, katonák és bírók százezreit, börtönbe zár tízezreket, köztük parlamenti képviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat, minden tulajdonuk elkobzásával ellehetetleníti ezrek életét, felszámolja médiumok százait és német vállalatok tucatjait vádolja általánosító módon a terrorizmus támogatásával, méghozzá "minden alap nélkül", és ráadásul "már megint a halálbüntetésről szónokol".
Aki mindezt megteszi, és "országának feddhetetlen látogatóit egészen hajmeresztő és képtelen gyanúsításokkal őrizetbe veszi és előzetes letartóztatásba helyezi, az elhagyja az európai értékek talaját, és hátat fordít az értékek azon szövetségének is, amelynek a NATO mindig is tartotta magát" - utalt Sigmar Gabriel a legutóbbi német-török kormányzati konfliktusra, Peter Steudtner emberi jogi aktivista és öt társa előzetes letartóztatásának ügyére.
A tárca honlapján közzétette nyilatkozatában nyomatékosan felszólította Ankarát, hogy kezdjen "tisztességes párbeszédet, az európai értékek alapján".
Németországnak fontos a Törökországgal folytatott viszony, bizalmon alapuló, jó kapcsolatokra törekszik és azt szeretné, hogy "Törökország a Nyugat része legyen", de "sajnos a török kormány részéről jelenleg nem látszik hajlandóság arra, hogy velünk jöjjön ezen az úton" - mondta Sigmar Gabriel.
A külügyminisztérium egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.
Angela Merkel szóvivője útján tudatta, hogy "szükségesnek és elengedhetetlennek" tartja az irányváltást és a külügyminisztérium intézkedéseit.
A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban. A hatóságok azóta több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük katonák, rendőrök, bírák és ügyészek, minisztériumi alkalmazottak, egyetemi tanárok, üzletemberek és újságírók ellen. Emellett számos sajtóorgánumot némítottak el az országban, és mintegy 165 újságíró került előzetes letartóztatásba.
