A lengyel közszolgálati televízió (TVP) számára a felmérést szerdától péntekig készítették, vagyis azután, hogy Andrzej Duda államfő bejelentette: megvétóz kettőt a bírósági reformot előkészítő három törvény közül.
A felmérés másik kérdése úgy hangzott: "Meg van elégedve azzal, ahogy a lengyel bíróságok működnek?" Itt a megkérdezettek 58 százaléka nemmel, 31 százalék pedig igennel válaszolt.
Csekély többséget alkotnak viszont azok, akik úgy vélték, hogy a lengyelországi törvényszékeken igazságos ítéletekre lehet számítani - ezen az állásponton 49 százalék volt, miközben 46 százalék nem így látja a helyzetet.
Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a lengyel bíróságokon "nem hivatalos paktumok" érvényesülnek-e, a válaszolók 58 százaléka adott igenlő választ, 34 százalék azonban nem értett ezzel egyet.
A felmérés készítői feltették azt a kérdést is, hogy az utóbbi napokban szervezett, a bírósági reformot ellenző tüntetéseken a politikusok mellett résztvevő bírák politikailag elfogultak-e. A válaszolók 63 százaléka úgy gondolja, hogy igen, 32 százalék nem osztja ezt a véleményt.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az igazságszolgáltatás mélyreható átalakítását tervezi. A PiS arra hivatkozik, hogy a perek évekig húzódnak, a bíróságok nem hatékonyak, s az igazságügyi rendszer nem kezeli megfelelően egyes bírák korrupt és részrehajló magatartását. A reform előfeltételeként a kormány szervezeti és személyi változásokat is szükségesnek tart, azzal érvelve, hogy ez 1989-es rendszerváltás után ez eddig elmaradt.
Az ellenzék szerint a kormány teljes ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, Varsóban és több lengyelországi városban az utóbbi napokban több ezres tüntetéseket szerveztek emiatt. Az Európai Bizottság a fejlemények alapján szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban hatályba lépnek a kifogásolt, a parlamentben már megszavazott törvények.
