A Törökországból származó német állampolgárok hagyományosan inkább a baloldali pártokkal szimpatizálnak, mivel fontos témának tartják a társadalmi igazságosságot. Eddig a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek voltak kedveltek a Németországban élő törökök körében, mivel ők a migráció előnyeit hangoztatták és felléptek a diszkriminációval szemben. A 2015 óta tartó menekülthullámot viszont már a török bevándorlók egy része is kritikusan szemléli.
A közvélemény-kutatók szerint a szeptember 24-ei Bundestag-választáson a török választók szavazatára minden bizonnyal befolyással lesz a közelmúltban kialakult feszültség Berlin és Ankara között, sőt az is valószínűsíthető, hogy magas lesz a távolmaradók aránya a választásra jogoult törökök körében.
A török kormánypárthoz közelálló Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) a keddi német sajtó által idézett országos reprezentatív felmérése szerint a megkérdezett, török gyökerekkel rendelkező választásra jogosultak 15 százaléka egyáltalán nem akar szavazni, 41 százalék pedig még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a voksoláson.
A választáson részt venni kívánók körében a Baloldal (Die Linke) támogatottsága négy, a Zöldeké hat, a Kereszténydemokrata Unióé (CDU) hét, a Német Szociáldemokrata Párté (SPD) pedig 22 százalékos. A kutatásban összehasonlításképp megjegyzik, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson a megkérdezettek 54 százaléka voksolt az SPD-re, 19 százaléka pedig a Zöldekre.
A német pártokból való kiábrándulás egyik oka az lehet, hogy a szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom több mint száz évvel ezelőtti véres fellépést az örmények ellen. Törökország ugyanis következetesen elutasítja ezt a felfogást.
További befolyásoló tényezőnek tekinthető a vita a török politikusok németországi kampánygyűléseiről, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök szemrehányásai, amelyek szerint Németország kurd terroristákat és a tavalyi puccskísérlet támogatóit rejtegeti.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy a német politikusok magyarázatai a kialakult feszültségről gyakran el sem érnek a Németországban élő török közösséghez, mivel túlnyomó többségük - még a német politikai helyzetről is - kizárólag török médiumokból tájékozódik. Mindössze egy harmaduk kapcsol át időnként egy német tévécsatornára.
A Németországi Török Közösség (TGD) arra bíztatja választásra jogosult tagjait, hogy ne forduljanak el a német pártoktól, mert véleményük szerint a Németországban élő törökök életkörülményein a török kormány nem tud változtatni. A munkaerőpiaci diszkrimináció, az oktatási rendszer és a lakáspiac problémáival csak helyben lehet megküzdeni.
A 80 milliós lakossággal rendelkező Németországban körülbelül hárommillió török él, közülük egymillióan rendelkeznek választójoggal.
