A "cliff edge" Brexit veszélyeire figyelmeztet a brit jegybank

Az eddigi leghatározottabb figyelmeztetést fogalmazta meg a brit jegybank kormányzó-helyettese arra vonatkozóan, hogy a "cliff edge" Brexit veszélybe sodorhatja a pénzügyi rendszer stabilitását.

A "cliff edge", vagyis a "sziklafal pereme" kifejezés azt a Brexit-változatot jelöli, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt akár úgy, hogy nem születik megállapodás az Európai Unióval.

A Bank of England arra kérte a pénzintézeteket, júliusig készítsenek terveket a Brexit utáni működésükről. Sam Woods, a jegybank kormányzó-helyettese szerint a "vésztervek" áttekintése után még egyértelműbbé vált a bankok költségnövekedéstől és a bonyolult jogi környezettől való félelme abban az esetben, ha úgy veszítenék el passporting-jogaikat, vagyis az európai piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, hogy nem kapnak időt egy új rendszerhez való alkalmazkodásra.

Ugyanez igaz az őket ellenőrző hatóságokra is - írta szerdán a Financial Times. A pénzügyi lap szerint a bankok és más pénzügyi szolgáltatók, köztük a biztosítási üzletág és a befektetési intézmények közvetlen felügyeletét ellátó Prudential Regulation Authority (PRA), amelyet Sam Woods vezet, valamint a jegybank pénzügyi szakpolitikai bizottsága a következőkben felméri, hogy az említett tervek kollektív végrehajtása - többek közt munkahelyek vagy éppen teljes szolgáltatási ágak áthelyezése az Egyesült Királyságból - jelent-e kockázatokat a pénzügyi stabilitásra a szigetországban.

A PRA több mint négyszáz pénzügyi szolgáltató terveinek áttekintése után megállapította, a legnagyobb aggodalmak azzal kapcsolatban merültek fel, hogy eleget tudnak-e tenni fennálló szerződéses kötelezettségeiknek - idézte a Financial Times Sam Woods parlamentnek küldött tájékoztatását.

A levélben a jegybank kormányzó-helyettese kívánatosnak nevez "egyfajta átmeneti időszakot" annak érdekében, hogy nemcsak a brit, hanem az európai uniós pénzügyi szolgáltatóknak is több idejük legyen az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti új kapcsolatokhoz való megfelelő alkalmazkodásra.

Philip Hammond pénzügyminiszter az utóbbi hetekben igyekezett meggyőzni a kormány többi tagját arról, hogy ésszerű lenne egy átmeneti időszak, amely álláspontja szerint legfeljebb a kilépés 2019 márciusára várható időpontja után három évig tartana. A kabinetből azonban többen, köztük Liam Fox külkereskedelmi miniszter azt hangsúlyozzák, hogy az átmeneti időszak, beleértve a személyek szabad áramlásának fenntartását, ellentmond a kilépésről tartott 2016-os brit népszavazás eredményének.

A pénzügyi szektor azért sürgeti az átmeneti időszakról szóló megállapodást, mert nem várhat a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tényleges megállapodásig a szolgáltatások fenntartásáról szóló tervei végrehajtásával. Az új európai uniós központok felállítása a passporting-jogaik elvesztése esetén például hónapokat venne igénybe.

Eddig már több bank is közölte, hogy "kemény Brexit" esetén - vagyis akkor, ha az Egyesült Királyság távozik az Európai Unió egységes belső piacáról is - Párizsban, Frankfurtban, Dublinban vagy Amszterdamban terjeszkedik vagy hoz létre új központot.

Legfrissebb