Kabulov rámutatott, hogy Oroszország eddig "sohasem sürgette az Egyesült Államok csapatainak kivonását Afganisztánból", de szerinte a jelenlegi helyzetben ez lenne a legjobb megoldás.
"Mivel az amerikai hadsereg érdemben semmit sem képes tenni, ki kellene vonulnia Afganisztánból. Az afganisztáni amerikai hadjárat összeomlott" - jelentette ki a volt kabuli orosz nagykövet.
Kabulov érvelése szerint a konfliktus folytatódása esetén Afganisztán a globális terrorfenyegetés forrásává válhat. Elismerte, hogy az ország részben már ma is ezen fenyegetés "inkubátorának" tekinthető.
A diplomata bírálta azt a USA Today című amerikai napilap által nemrégiben ismertetett állítólagos washingtoni elképzelést, amely szerint Afganisztánban növelni fogják a katonai magáncégek szerepét és átruházzák rájuk a hadsereg számos feladatát. Az Eric Prince-t, a Blackwater zsoldossereg megalapítóját megszólaltató újság szerint az amerikai fővárosban egy 90 repülőgépből álló magánlégierő létrehozást mérlegelik, amely az afgán hadsereget támogatná a tálibok elleni harcban.
Kabulov úgy fogalmazott, hogy Afganisztán pusztán egy gyarmat az Egyesült Államok számára, az országra vonatkozó tervek pedig a Kelet-indiai Társaság helyreállítására emlékeztetnek.
Az Egyesült Államok - szövetségesei, köztük a NATO támogatásával - 2001 októberében, a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadást követően hajtott végre inváziót Afganisztánban, hogy megdöntse az al-Kaida terrorszervezetet befogadó tálib kormányt és felszámolja a jövőbeni terrorcselekmények bázisát. Az amerikai történelem leghosszabb háborújában az Egyesült Államoknak eddig csaknem 2400 katonája esett el és több mint 20 ezer sebesült meg.
A Szovjetunió, amelynek Oroszország hivatalos utódállamának tekinti magát, 1979. december 25. és 1989. február 15. között viselt hadat Afganisztánban. 15 ezer katonája meghalt és további 35 ezer megsebesült ott.
