A köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint a szerb államfő a találkozón leszögezte: Belgrád legfőbb külpolitikai célja a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése.
Aleksandar Vucic hozzátette, szeretné, ha gyorsabban tudnák megnyitni az uniós tárgyalási fejezeteket, hogy a folyamat tükrözze Szerbia törekvéseit, illetve azokat a lépéseket, amelyeket Szerbia a tagság elnyerése érdekében tesz. Hangsúlyozta, hogy jelenleg főként a gazdasági témákat érintő kérdések megoldására koncentrálnak, ám az emberi és kisebbségi jogok, valamint az igazságügyet érintő fejezetek megvalósítása is jól halad.
Johannes Hahn úgy értékelte, hogy a szerb államfő által a Koszovó helyzetéről kezdeményezett nemzeti konzultáció fontos lépés a Belgrád és Pristina között kapcsolat rendezése során. A Koszovóval fenntartott viszony rendezése is része a csatlakozási tárgyalásoknak, a 35-ös tárgyalási fejezet keretében ezt is meg kell oldani. A két fél tárgyalásai a térség békéjének és stabilitásának megőrzését biztosítják - szögezte le a bővítési biztos. Mint mondta: Szerbia uniós jövője nem kétséges, a csatlakozás sebessége azonban a - főként a jogállamiságra vonatkozó - reformok ütemétől, valamint a koszovói kérdés megoldásától függ. A 35 csatlakozási fejezetből eddig tízet nyitottak meg.
Néhány hónappal ezelőtt Aleksandar Vucic több európai politikustól is azt kérte, közöljék, mikorra válhat Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává. Erre adott válasznak tekinthető Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének az Európai Parlament, illetve az Európai Tanács elnökéhez címzett csütörtöki levele, amelyben a szerb sajtó beszámolói szerint arról írt, hogy az EB a jövő év végéig kidolgozza Szerbia és Montenegró uniós csatlakozási stratégiáját, amely szerint a két ország várhatóan 2025-ben csatlakozhat az EU-hoz. Az EU helyzetének éves elemzésekor az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a testület mandátumának 2019-es lejáratáig már nem lesznek meg a feltételek ahhoz, hogy újabb állam csatlakozzon az unióhoz.
Johannes Hahn bővítési biztos pénteken egy uniós csatlakozásról szóló belgrádi konferencián ehhez kapcsolódóan kijelentette: a 2025-ös dátum nincs kőbe vésve, minden Szerbiától és reformok ütemétől függ, a csatlakozás akár előbb is megtörténhet, de késhet is, ha nem teljesülnek a szükséges feltételek. A Koszovóval fenntartott viszony rendezése például olyan kérdés, amely közvetlenül hat a csatlakozási folyamatra - szögezte le.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Míg a világ több mint száz országa elismerte Pristina függetlenségét, Szerbia mellett Oroszország, Kína és öt európai uniós tagállam - Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus - szerint sem független állam Koszovó.
