"Az Amazon csaknem a nyeresége háromnegyede után nem fizetett adót a jogellenes luxemburgi adókedvezmény következtében. A vállalatnak negyedannyi adót kellett csak fizetnie, mint más helyi cégeknek, amelyek ugyanazon nemzeti szabályok hatálya alá tartoznak" - közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.
Az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság három éve indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy sérti-e a szabad versenyt a nagyvállalat és a luxemburgi adóhatóság közötti megállapodás.
Az EB a vizsgálat során megállapította, hogy a 2003-ban kiadott, majd 2011-ben meghosszabbított adómegállapodás "bármiféle elfogadható indok nélkül" csökkentette az Amazon által Luxemburgban fizetendő adó összegét. Mint tudatták: az egyezséggel a cég kikerülte az összes uniós értékesítéséből származó nyereségének háromnegyedére vonatkozó adóterhek megfizetését.
Az Amazon 2015-ben bejelentette, hogy addigi európai gyakorlatát megváltoztatva akkortól kezdve az értékesítés tényleges helyén fogja jövedelmeit bevallani és az adót megfizetni. Sajtóhírek szerint ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a szerdai döntés ellen a kereskedőóriás és Luxemburg is fellebbezni fog.
Hasonló ügyben az EB tavaly 13 milliárd euró visszafizetésére kötelezte az Apple amerikai informatikai óriáscéget az ír adóhatósággal kötött megállapodása miatt, ahogyan illegális állami támogatásnak minősítette korábban azokat az adókedvezményeket is, amelyeket Hollandia nyújtott az ugyancsak amerikai Starbucks kávézóláncnak.
Előbbi eset kapcsán a brüsszeli testület szerdán bejelentette, hogy az uniós bírósághoz fordul, mert Írország máig nem szedte be az Apple-től az elmaradt adót.
"Írországnak vissza kell fizettetnie az Apple-nek nyújtott illegális állami támogatások összegét. Eltelt több mint egy év a bizottság döntése óta, azonban az ír hatóságok a pénzt még részben sem gyűjtötték be" - hangsúlyozta Margrethe Vestager.
A bizottság szerint az illegális írországi adótámogatások lehetővé tették, hogy a vállalat éveken keresztül lényegesen kevesebb adót fizessen más cégeknél.
Az Egyesült Államok korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, és egyes szakértők szerint a mostani döntések is fokozni fogják a feszültséget Washington és Brüsszel között.
Becslések szerint 50-70 milliárd euró adóbevételtől esnek el az uniós tagországok a nemzetközi nagyvállalatok kreatív adóalap-csökkentő gyakorlata következtében.
